6. Rész Nagy csalódás

Csak az legyen szerelmes aki szeret szenvedni

Reggel kisírt szemmel ébredtem fel de nem a szobában ébredtem hanem a fürdőben. Éjjel mikor Zayn utánam jött berohangam ide és itt aludtam el. Nem volt valami kényelmes de legalább nem kellett ránéznem. Igazából fogalmam sincs miért rohantam el Zayn elől. De úgy éreztem hogy muszáj. Nem a legjobb elmenekülni az érzések elől de ezt láttam helyesnek. Igen. Úgy érzem hogy kezdek beleszeretni.

-Kijössz vagy megvárod míg elkészülök oda bent?-dugta be a fejét az ajtón Bro.

-Ki nem megyek innen.-feleltem rekedtes hangon.

-Ne már. Tegnap elrohansz tőle és most még látni se akarod. Gondolom suliba se akarsz jönni.-jött be és ült le mellém mire csak bólintottam egyet.-De ez nem állapot Meddie. Nem menekülhetsz tőle örökké.-simította meg a hátam mire rákaptam a fejem. Igaza van. Nem bújkálhatok örökké. Csak 1 hónapot mert utána elmegyek innen.

-Nem bújkálok örökké. Csak 1 hónapot vagyok még itt.-mosolyodtam el halványan.
-Tudod hogy értem. Egyszer úgy is ki fogsz innen menni és beszélni fog veled.-nézett a szemembe
-Egyszer.-hajtom le a fejem mire csak rosszallóan nézett rám.
-Még ma akkor is beszélsz vele ha akarod ha nem.-mondta határozottan. De jó. Szervezett valamit. Na akkor ma megyek suliba mégis. Felsóhajtottam majd felkeltem a földről és a tükör elé álltam.-Készülj. Elkésünk a suliból.-kezdtem kifésülni a hajamat majd leszedni a sminkemet amit tegnap lesírtam a szememről. Mosolyogva állt fel és kezdett el készülődve.

*******

Egész nap nem találkoztam Zayn-nel. De nem is baj. Addig örülök is. Nem kell magyarázkodnom neki.

Az árvaházban mindenki felvan pörögve mert most lesznek ebben a hónapban olyanok hogy Jégkorizni megyünk vagy Karaoke Bárba vagy Bulit tatunk mint a bál. Az első kettő oké. De az utolsó már nem. Csak az a baj hogy kötelező.

Éppen az ebédlő felé tartottam mikor meghallottam egy beszélgetést ezért megálltam és hallgattam.

-Szerinted összejöhetnék azzal akit szeretek?-ezt a hangot bárhol felismerem. Ez Zayn.

-Meddie-re gondolsz?-kérdi flegmán Lathisa. De kedves.

-Nem dehogy. Vele soha. Max egy estére de nem többre.-a kis köcsög-De te sokkal jobban beindítasz.-milyen egy tapló ez a kölyök. Nem bírtam tovább. Elindultam nem figyelve rájuk ak ebédlő fele előttük. Milyen egy nyomorék ez a gyerek. Nagyot csalódtam benne. Azt hittem tényleg szeret. De nem. Az ebédlőbe érve Bro-t kezdtem. De nem találtam.

Gyorsan megebédeltem majd a szobába rohantam és az ágyra feküdtem. Nem bírtam tovább. Eltőrt a mécses. Sós könnyeim versenyszerűen futottak le az arcomon. Egyszer vagyok szerelmes és már is szenvedek. Nem akarok szerelmes lenni. Nem nekem való dolog.

Egyszer csak Bro rontott be a szobába és feküdt mellém.

-Mi történt?-kezdte a hátam simogatni mire rá néztem.

-Szeretem. De neki csak 1 éjszakára kellek. Beleszerettem pedig nem kellett volna.-sírtam el magam. Bro sajnálattal nézett rám és ölelt szorosan magához. Mindig itt van mellettem amiért nagyon hálás vagyok.

-Nyugi. Nem lesz semmi baj. Megkérjük akkor az igazgatót hogy legyen másik szobába. Úgy is szeret minket.-mondta bíztatóan. De nem lett sok sikere vele. Ajtócsapódásra lettem figyelmes és a hang irányába kapta Bro a fejét.Csak ne ő legyen. Most legyen isten.

-Mi történt?-kérdi aggódóan Zayn. Nincs isten.

-Ahhoz neked semmi közöd.-szólaltam meg majd felültem és felé fordultam.

-Te sírtál? Mi a baj mondd el.-ült le mellém. Hányhatnék tőle.

-Mondom nincs hozzá közöd. Menj és más lányt fektess meg és ne nálam próbálkozz-szinte már ordibáltam vel. Ismét elsírtam magam és Bro vállára borultam. Zayn csak kikerekedett szemmel bámult rám.

-Te.....Te Ha.....Hallottad?-kezdett dadogni össze-vissza.

-Nem bazdmeg csak kitaláltam.-néztem rá majd felpofoztam és kilöktem a szobából. Olyan erővel csaptam be az ajtót hogy csada ha helyén maradt.

******

Eljött az este. Zayn másik szobába van már. Ennek most nagyon tudok örülni.

Fürdés iddő elérkezett. Éppen a fürdőből indultam vissza mikor valaki megragadta a csuklómat és a mellkasához rántott. Nem akartam tudni ki volt az. Lassan emeltem fel a fejemet és mikor éjjfekete szemébe néztem elkaptam a fejemet és próbáltam a csuklómat kiszedni szoros tartásából.

-Ne siess annyira. Beszélni akarok veled.-húzott magához közelebb.

-Nem akarok veled beszélni.-pofoztam fel mire elengedett én meg a szobába rohantam és bezártam az ajtót.

-Úristen. Legközelebb ne ijesz meg ennyire.-mosolyodott el Bro. Mosolyogva feküdtem mellé.

Lassan nyomott el az álom és repített egy jobb vilába.

NA tessék. Újrész.

Éhezők viadala közben írtam meg az egészet.:D

Tetszik komizz és pipálj. Jövő hétvégén új rész.:)

Puszi.: Lirina.♥