1.Rész ,,Dögölnél meg"

Soha ne mondj olyat amit megbánsz. A szavaknak súlya van

A nap úgy kedődött ahogy minidg szokott. Bro mellett ébredtem reggel fél 8-kor. Sose keltem ilyenkor. Mindig 6:45-kor kelek. Gyorsan felébresztettem Bro-t és szaladtma a szekrényemhez hogy átöltözzek. 

-Hova sietsz? Van még időnk.-mondja álmosan Bro. Ja nézzen az órára és készüljön el 10 perc alatt. Ha róla van szó képes órákig készülődni.

-Ha fel tudsz öltözni 10 perc alatt akkor van még időnk.-mondtam gúnyosoan mire kipatannak Bro szemei és szalad is a fürdőbe. Igen ő már csak ilyen. Első a haja és a smink amit nem tudom minek utána a ruha. Mind a ketten elkészültünk mint a villám és már pakoltunk is a sulihoz majd amilyen gyorsan csak tudtunk szaladtunk a terembe. Igen az árvaháznak iskolája is van mert hát amikor elengedik a 18 éveseket ne legyenek már segg hülyék. Bementünk a terembe és beültünk leghátra ahova szoktunk. Az órák lassan és unalmasan teltek. Utolsó óráról csngetnk ki. Gyorsan bedobáltam mindent a táskámba és mentem az ebédlő fele. Út közben ledobtuk a táskánkat és szaladtunk mert nem akartun megint maradékot enni. Miközben szaladok neki megyek valakinek.

-Nem tudnál figyelni vadbarom?-igen ilyen vagyok mióta Bro-val vagyok. De amint felnézek megbánom amit mondok. Lathisa áll felettem. Lathisa a barátainak csak Thisa. De csak 2 barátja van akik mindig követik őt. Ő az árvaház legdorvább és legerősebb tagja. Csak 2 hónappal idősebb nálam és 1 hónap múlva megy el innen. Örülök neki mert legalább nyugodtak lehetünk itt.

(Ő Lathisa/Thisa az árvaház legagresszívabb lánya)

-Mit mondtál te kis ribanc?-káérdezte és hajamnál fogva rángattt fel a földről-Te is tudod hogy nem beszélhetsz így velem.-kiabálja arcomba. Nem tudom mit tegyek. 1 hónap és elmegy. Addig nem akarok rettegésben élni.

-Leszarom. Nem vagyok ribanc veled ellentétben.-meglepődtem még magamon is. Szemébe nézek amiben fellehet fedezni a meglepetséget és a dühöt is. Félek.

-Anyád a ribanc hogy ide dugott be és a pasikat választotta helyetted.-kiabálja és keze az arcomon csattant.

-Anyámat szádra ne vedd. Nem dugott be ide. Nem tudom miért vagyok itt szóval kussolj el vagy beverem a fofádat.-állok fel és nézek a szemeibe.

-Dehogynem tudom. Dögölnél meg úgy mint a szüleid.-sziszegi fogaiközt és elmegy csatlósaival együtt. E mondat hallatán a vér is kifutott az arcomból. Éreztem hogy a sós könnycseppek utat törnek és versenyeznek. Felállok vagy is csak szeretnék de egyből visszaesek. Bro segíteni akar felállni de amint felállít nyakába borulok és továbbs írok. Hogy lehet valaki ilyen szívtelen? Évekig szenvedtem e miatt és képes felhozni. De egyálltalán honnan tudja?

-Te mondtad el neki?-nézek a szemébe. Furá néz engem. De leesik hogy mit mondtam mert szólásra nyitja a száját.

-Dehogy is. Senkinek se montam el. Biztos hallotta amikor beszéltünk róla. Soha nem szúrnálak hátba.-ölel meg szorosan mikor elmondta mondandóját. Ezért szeretem őt ennyire. Mindig melletem áll jóban-rosszban. Megtaláltam benne a másik felemet. 10 percig nyugtatgatott Bro. Egyszer csak megjelent az árvaház igazgatója (~aka. vezetője by: szerk.~)

-Itt meg mi folyik?-néz szemeim közé. Kisebb nálam de attól még félelmetes.

-Semmi. csak....csak..-nem tudom mit mondjak ha bemárom Tisha-t nekem annyi.

-Csak az étkezőbe igyekeztünk amikor véletlen a falnak ment szegény.-mondja el egy szuszra Bro. És megint kihúzott a csávából. Imádom ezt a lányt.

-Legközelebb legyen óvatosabb Mis.Evans.-néz rám majd tovább áll. 

-Köszi.-ölelem magamhoz szorosan Bro-t.

-Igazán nincs mit. Mire valók a barátok?-mosolyog rám.Még mindig alig hiszem el hogy a történetem után még ilyen jóba vagyunk.

A nap továbbá nyugodtan telik. Nem kötöttek belém és semmi nem történtek bajok sem.

Este gyorsan lezuhanyozott mindenki és a saját szobájába ment. Befeküdtem az ágyba és a plafont nézegetve gondolkodni kezdtek.

-Hé. Van egy ötletem a hétvégére.-huppan le mellém Bro.

-Na mi?-mosolyodok el és ránézek. Kék szemei még a sötétben is csillognak.

-Péntek este elmehetnénk bulizni. Megengedte az igazgató mivel mi vagyunk a legrendesebbek.-mondja boldogan. Bulizni? Soha nem volt rajtam se magas sarkú sminkelni se sminkelem magam és nem hordok olyan rövid cuccokat mint Bro. Az ellentétek vonzzák egymást. Ez igaz is a mi esetünkben. Látja az arcomat hogy nem nagyon akarok belemenni.-Kérlek.-néz rám kiskutya szemekkel. Tudja hogy nem tudok ennek a nézésnek nemet mondani.

-Jó legyen. De csak mert szeretlek.-mosolyodom el mire nyakamba borul boldogan.

-Köszi, köszi, köszi.-ölel meg szorosabban.

-Na de aludjunk mert már azt kéne.-kuncogok fel. Mivel közös az ágyunk betakarózott ő is és elaludtunk. Szinte úgy mintha egymásba gabajodtunk volna.

Sziasztok. Itt az első rész. Nem lett hosszú de nem volt ihlet. Ígértem hogy a héten részt írok de csak ennyit tudtam. Legközelebb ígérem hosszabb lesz:) Ha tetszik komizz és pipálj ;)

Puszi: Lirina♥